A bagoly, mint szimbólum
A bagolyra, mint klasszikus európai jelképállatra gondolunk. Mint annyi mindenről, erről is eltérően vélekedtek az egyes korok és kultúrák. Azonban minden kultúra, nép mágikus madárnak tartja. Volt idő, hogy az éjszakai életmódot élő madarat kifejezetten halálmadárnak tartották. Azonban ez a negatív megítélés szerencsére ritkán fordult elő. Már az ókori görögök is a bölcsesség madarának tekintették. Pallasz Athéné szent állata is a bagoly volt, hatalmas szemével belelátott a dolgok legmélyére és ismerte a jövőt is. Tágra nyílt szeme ma is az éber figyelést testesíti meg. Egész figurája a tudásvágyat és a bölcsességet jelképezi. Nem véletlen, hogy a könyvtárak jelképe is. Kedvelt mesefigura is. Akár a Micimackó kissé tudálékos Bagoly alakjára, akár doktor Bubóra gondolunk, mindenképp egy nagytudású karakter kerül a gyerekek elé (A Bubo bubo a nagy fülesbagoly vagy uhu latin neve) Tőlünk távol, egyes indián törzsek is bagoly tollat tettek az alvó csecsemők mellé, hogy nyugodt legyen az álmuk. Nem véletlen, hogy az álomfogók szerves része is a bagoly toll. Manapság kedvelt ajándék diplomázók, ballagók részére ásvány bagoly figurát ajándékozni.
Sárkány, mint szimbólum
A sárkányok már az emberiség hajnalán is a kultúránk részét képezték. Eltérő jelentéssel bíró lények voltak, mivel valószínűleg különböző tájanként egymással párhuzamosan épültek be a helyi mitológiába. A legtöbb esetben azonban leginkább segítő, védő szimbólum. Kígyó szerű sárkányok már a mezopotámiai kultúrában is jelen voltak. A keresztény vallásban inkább a gonosz megtestesítőjeként jelenik meg, Sárkányölő Szent György egy mindenki által ismert alak. Magyarországon is működött a Sárkány lovagrend, melynek jelképe egy a farkával önmagát megfojtó, feláldozó sárkány. Ami a nemes lélekre utal, aki hajlandó saját magát is feláldozni, azért hogy másokon segítsen. Keleten a legfőbb bölcsesség, a halhatatlanság szimbóluma Gyógyító erő birtokosa. Neki tulajdonítják az írás és a tudományok feltalálását. Lehet jóságos (égi) és pusztító (földi) is. Hiszen a sárkány hozza az elemi csapásokat, de a termékenyítő esőt is. A mai napig tartanak tavasszal látványos sárkányünnepeket Keleten. Úgy tartották, hogy a sárkányok télen a föl mélyében laknak, és tavasszal jönnek elő esőket és viharokat hozva magukkal. Démonűző, védő szimbólumként is használják.
